Edith Piaf - Je ne regrette rien Piaf Edith Piaf
Főoldal Kritika Képek Videó Naptár Kapcsolat Regisztráció


Kritika

Egy hang, egy szempár és egy igazi arc

Piaf két arca- sanzonok és pillanatok Edith Piaf életéből
Színpadra alkalmazta: Rosner Krisztina
Pécsi Harmadik Színház

Cigaretta kékes füstjén át egy hatalmas, fájdalomtól és boldogtalanságtól megtört szempár izzik a félhomályban, míg a fejlámpák fénye alatt egy kristálytiszta, örömtől és szenvedélytől vibráló hang Párizsról és a szerelemről énekel. Egyazon lélek tükre és hangja, a francia sanzon királynőjének, a feledhetetlen Edith Piafnak a két arca.
A kamaratermi színpad képe egyszerű, de kifejező. A teret egy közös tükörben összekapcsolódó, megkettőzött toalettasztal osztja ketté, egyik mögött kanapé és éjjeli szekrényke, másik mögött háromfős zenekar. Piaf két élettere: a sikeres, ünnepelt művészé és a boldogtalan, tragikus sorsú magánemberé. A színpadi játék mintegy az énekesnő lelkében dúló ambivalens érzelmek és játszmák plasztikus kivetülése.
Az előadás tulajdonképpen egy megrázó monodráma és egy autentikus Piaf- koncert egyfajta bravúros ötvözete. Piafot Bacskó Tünde kelti életre megrázó hitelességgel. A művésznő életéből kiragadott pillanatokat, képeket felvillantó monológokban egy hisztérikus, olykor zsarnoki magánembernek a szerelmi, emberi csalódásoktól, az alkoholizmuson át a kábítószerfüggésig ívelő sorsdrámája elevenedik meg. A Bacskó számára "kihasított", apró játéktérben szinte vibrál a feszültség, a szeméből áradó, lelket égető belső tűz minket is perzsel. Szinte belezuhanunk ebbe a tekintetbe, ebbe a barnán izzó tükörbe, melyből egy magányos, boldogtalan lélek kiált kifelé. Az emberi drámát felskiccelő "etűdöket" a tükör másik oldaláról felcsendülő sanzonok szakítják meg és fűzik össze. A NeoFolk elbűvölő hangú, varázslatos kisugárzású énekesnője, Bonyár Judit eredeti hangfekvésben, francia nyelven előadott dalaival Bacskó Piafjának éles kontrasztja: a megtestesült harmónia, őszinte és szabad. Maga az élet, az élni akarás, a boldogság hangja, olyan mélyről jövően, olyan szerelmesen, s néhol keserédesen, hogy az ember ezúttal nem a szemek, hanem a hang varázsa miatt borzong.
Az előadást színpadra állító Rosner Krisztina remek dramaturgiai érzékkel teremti meg a dialógust a prózai monológok és a sanzon-betétek, a lélek e két ambivalens szólama között, lehetővé téve ezzel, hogy megismerjük e tragikus sorsú, boldogságra vágyó művész, Edith Piaf igazi arcát.

Univ Pécs- PTE Hírlapja - Kiss Mónika írása

**************************************

Líra és dráma: Piaf arcai

Pécsi vendégprodukcióval debütált a Forrás színpad

EGER Különleges színházi élményben volt részük azoknak, akik szombaton este a Forrás Gyermek és Ifjúsági Központ színpadán végigélték mintegy 60 percben Edith Piaf életét. A világhírű sanzonénekesnő dalai, sorsának alakulása különösen kedves az egrieknek, hiszen Nádasy Erika éveken át játszotta, énekelte, élte Piaf életét.

Ez a mostani, Pécsett már hatalmas sikerrel debütált előadás mégis képes volt új színt hozni a Piaf-kultuszba. Részint úgy, hogy a keretjáték nem a tényleges élettörténetre, hanem a mély és emelkedett pillanatokra koncentrált, Piaf két arcára, a szerelemre és a szenvedésre. Részint Bonyár Judit vállalni merte eredeti francia nyelven a dalok tolmácsolását. Olyan hátborzongató hasonlatossággal, hogy aki eddig nem hitt volna a reinkarnációban, az most elgondolkodott annak lehetőségén. A Rosner Krisztina rendezte keretjáték egy vízió: a tükör két oldalán beszélget két Piaf, a test és a lélek, a halandóság és a halhatatlanság, a líra és a dráma, a zene és a próza. Ebbe a hol gyötrő, hol szenvedő, hol nagyon is szerethető belső világba vetíti ki érzelmeit a prózai Piaf, Bacskó Tünde, majd mintegy erre reflektálva áll mikrofon elé a hang, Bonyár Judit, akinek dalait hallgatva jegyezzük meg: a világ leggyönyörűbb hideglelése. S akkor sem lennénk igazságosak, ha azt állítanánk, hogy csak a sanzonok oly hű megélése és az énekhang adta az est sikerét. Bacskó Tünde prózában éppúgy hideglelős hangulatokat volt képes előidézni, mint tükörképe. S mindehhez társult még egy kitűnő zenekar, eredetiben tolmácsolva Piaf korát, véletlenül se slágeresítve azt. Hatvan perc Piaf, hatvan perc Párizs. Ha lehet, ezután még jobban a szívünkbe zártuk ezt az ember legmélyéből táplálkozó világot. Az est szolgált még egy kellemes meglepetéssel: a vendégszínházi előadással debütáló Forrás színház nézőterén lényegesen többen ültek, mint ahogy az Egerben megszokott. Felnőttek, akik korábban csak kívülről látták a Forrást. A kezdet ígéretes volt. Várjuk a színházi esték folytatását. (szuromi)

Heves Megyei Hírlap 2006 10. 31.



Charles Aznavour named to Order of Canada (Guelph Mercury)
A Bastille Day brunch lets you party past the Fourth of July (Fort Worth Star-Telegram)
French singer Aznavour to receive Canadian honour in Quebec City (CBC)