Egy hang, egy szempár és egy igazi arc

Piaf két arca- sanzonok és pillanatok Edith Piaf életéből
Színpadra alkalmazta: Rosner Krisztina
Pécsi Harmadik Színház

Cigaretta kékes füstjén át egy hatalmas, fájdalomtól és boldogtalanságtól megtört szempár izzik a félhomályban, míg a fejlámpák fénye alatt egy kristálytiszta, örömtől és szenvedélytől vibráló hang Párizsról és a szerelemről énekel. Egyazon lélek tükre és hangja, a francia sanzon királynőjének, a feledhetetlen Edith Piafnak a két arca.
A kamaratermi színpad képe egyszerű, de kifejező. A teret egy közös tükörben összekapcsolódó, megkettőzött toalettasztal osztja ketté, egyik mögött kanapé és éjjeli szekrényke, másik mögött háromfős zenekar. Piaf két élettere: a sikeres, ünnepelt művészé és a boldogtalan, tragikus sorsú magánemberé. A színpadi játék mintegy az énekesnő lelkében dúló ambivalens érzelmek és játszmák plasztikus kivetülése.
Az előadás tulajdonképpen egy megrázó monodráma és egy autentikus Piaf- koncert egyfajta bravúros ötvözete. Piafot Bacskó Tünde kelti életre megrázó hitelességgel. A művésznő életéből kiragadott pillanatokat, képeket felvillantó monológokban egy hisztérikus, olykor zsarnoki magánembernek a szerelmi, emberi csalódásoktól, az alkoholizmuson át a kábítószerfüggésig ívelő sorsdrámája elevenedik meg. A Bacskó számára "kihasított", apró játéktérben szinte vibrál a feszültség, a szeméből áradó, lelket égető belső tűz minket is perzsel. Szinte belezuhanunk ebbe a tekintetbe, ebbe a barnán izzó tükörbe, melyből egy magányos, boldogtalan lélek kiált kifelé. Az emberi drámát felskiccelő "etűdöket" a tükör másik oldaláról felcsendülő sanzonok szakítják meg és fűzik össze. A NeoFolk elbűvölő hangú, varázslatos kisugárzású énekesnője, Bonyár Judit eredeti hangfekvésben, francia nyelven előadott dalaival Bacskó Piafjának éles kontrasztja: a megtestesült harmónia, őszinte és szabad. Maga az élet, az élni akarás, a boldogság hangja, olyan mélyről jövően, olyan szerelmesen, s néhol keserédesen, hogy az ember ezúttal nem a szemek, hanem a hang varázsa miatt borzong.
Az előadást színpadra állító Rosner Krisztina remek dramaturgiai érzékkel teremti meg a dialógust a prózai monológok és a sanzon-betétek, a lélek e két ambivalens szólama között, lehetővé téve ezzel, hogy megismerjük e tragikus sorsú, boldogságra vágyó művész, Edith Piaf igazi arcát.

Univ Pécs- PTE Hírlapja - Kiss Mónika írása

**************************************

Líra és dráma: Piaf arcai